A műemlékek esti kivilágítása beszüntetésével, valamint a fűtőtestek hőmérsékletének csökkentésével akar tenni az energiaárak növekedése ellen a római kormány, miközben a fuvarozók és a halászok is sztrájkot hirdettek meg.
A napokban iktatták be ismét hivatalába Sergio Mattarellát, Olaszország köztársasági elnökét. A politikus ugyan korábban kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem kíván még egy ciklust eltölteni a Quirinale-palotában, kénytelen volt maradni hivatalában, miután az olasz parlamenti pártok képtelenek voltak egy mindenki számára elfogadható államfőt jelölni Mattarella helyére. Bár jelenleg úgy tűnik, hogy sikerült elkerülni a politikai káoszt, az elnökválasztás megmutatta, hogy mennyire törékeny az olasz nagypolitika egyensúlya. Ez pedig csak még inkább megborulhat a jövőre esedékes választások közeledtével, amely különösen fájdalmas lenne az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága számára.
Több nap után sikerült csak megoldást találni az olasz politikai élet egyik legnagyobb dilemmájára. A pártoknak arról kellett dönteni, hogy ki legyen Sergio Mattarella államfő utódja. A posztért többek közt Mario Draghi is bejelentkezett, akit sokan esélyesnek tartottak, azonban megválasztása esetén kormányfőt kellett volna találni az egy éve működő nemzeti egységkormány élére. A pártok végül képtelenek voltak kioldani ezt a gordiuszi csomót, így végül Mattarella engedett a politikai szereplők kérésének és elvállalt még egy ciklust, amely átmenetileg biztosítja az ország stabilitását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy állóvízzé alakul az olasz politika, ugyanis a pártok hamarosan ráfordulnak a jövőre esedékes parlamenti választásokra, amely sok mindent boríthat még Rómában.
A többszörös eredménytelen szavazási fordulók után a parlamenti pártok újabb mandátum elvállalására kérik a hét év után távozásra készülő Sergio Mattarella államfőt - jelentették be a frakcióvezetők szombaton.
Joe Biden elnök amerikai idő szerint hétfő délután beszél az európai vezetőkkel, miközben azt fontolgatja, hogy az ukrán és az orosz határon gyorsan romló biztonsági helyzet közepette katonai állományt és felszerelést telepíthetnek a térségbe - számolt be az amerikai CNBC.
Ma tartják az olasz államfőválasztás első fordulóját, amely az utóbbi idő egyik legfontosabb politikai eseményének ígérkezik. A voksolást továbbra is a teljes bizonytalanság lengi körül, annyi világos csupán, hogy Silvio Berlusconiból nem lesz köztársasági elnök, illetve, hogy Mario Draghi ambicionálja a pozíciót. Utóbbi megválasztására van esély ugyan, de fogadni nem sokan mernek rá. Az szinte biztos, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan most sem sikerül megoldást találni az államfő személyére az első fordulókban. Ennek megfelelően akár hetekig is elhúzódhat a folyamat.
Hétfőn, január 24-én délután kezdődik a római parlamentben az olasz államfőválasztás többfordulós procedúrája, de még mindig nem tudni, hogy ki lehet a legfőbb közjogi tisztség esélyese, mert szombaton Silvio Berlusconi egyértelmű nemet mondott, vasárnap esti sajtótájékoztatóján pedig Matteo Salvini, a Liga vezetője (képünkön balra) hangsúlyozta azt, hogy veszélyes lenne, ha a gazdasági válság mellett távozna a miniszterelnöki tisztségből Mario Draghi volt EKB-elnök (képünkön jobbra) és „átülne” az államfői tisztségbe.
Ismét áll a bál az olasz nagypolitikában. Bár ez önmagában nem lenne újdonság, az utóbbi egy évben mégis egyfajta stabilitás és kiszámíthatóság járta körbe a római kormányzást, amely jelentős részben a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormánynak köszönhető. Most azonban nagy kihívás elé került a törékeny kormánykoalíció, ugyanis államfőt kell választani az ország élére, miután hamarosan lejár Sergio Mattarella hétéves mandátuma, még egy ciklust pedig nem akar vállalni. Egyelőre úgy tudni, hogy Mario Draghi és az olasz politika régről ismert figurája, Silvio Berlusconi ambicionálják a pozíciót. Megválasztásuk azonban egyáltalán nem biztos, illetve amennyiben mégis megtörténik, az könnyen egy olyan politikai láncreakciót indíthat be, amelybe az egész olasz politikai élet beleremeghet.
Jogászok és politológusok továbbra is a jelenlegi kormányfőt, Mario Draghit tartják legesélyesebb jelöltnek az államfői székbe Olaszországban, ami akár kormányátalakításhoz is vezethet, miközben Matteo Salvini, a koalícióhoz tartozó Liga vezetője másik jelöltet javasol, és az Öt Csillag Mozgalom sem akarja félbeszakítani Draghi kormányfői munkáját a politikusok szerdai nyilatkozatai szerint.
Január 24-én ül össze az olasz parlament, hogy elkezdjék a szavazást Sergio Mattarella elnök utódjáról - jelentette be kedden Roberto Fico, a képviselőház elnöke.
Az idei év az Európai Unió három nagy gazdasága szempontjából is tartogat jelentős meglepetéseket. Németországban új kormány állt fel, lezárva ezzel a 16 éven át tartó Merkel-korszakot. Franciaországban elnökválasztásra készülnek, amelynek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, hatása viszont igen jelentős lehet az európai viszonyokra. Olaszországban pedig azt találgatja mindenki, hogy marad-e hivatalában a népszerű technokrata kormányfő, Mario Draghi – írja a CNBC.
Történelminek mondott szerződést kötött pénteken Franciaország és Olaszország, amellyel a két uniós tagország közötti kétoldalú kapcsolatokat kívánják elmélyíteni és megerősíteni. Hasonló mélységű szerződés már fennáll Németország és Franciaország között, méghozzá az 1963-as Élysée-szerződés, amely megteremtette az azóta is az európai integráció legerősebb együttműködését, a német–francia tengelyt, és amelyet két éve Macron és Merkel újított meg Aachenben. Szakértők szerint a mostani szerződés időzítése nem véletlen: véget ér ugyanis a 16 éves Merkel-korszak, és az egész Európai Unió új időknek néz elébe, amelyekre az EU második és harmadik legnagyobb gazdasága közösen készül. Bár tagadják, a két ország közötti szerződésnek lehet egy finoman németellenes éle, Franciaország és Olaszország pedig az általuk preferált, kevésbé szigorú uniós pénzügypolitikát is jobban tudná érvényesíteni közösen.
Európai értékszövetséget, közös migrációs és határellenőrzési intézkedéseket, energetikai együttműködést, valamint közös kormányüléseket is magában foglal az az Olaszország és Franciaország közötti úgynevezett megerősített együttműködési megállapodás, melynek pontjait Mario Draghi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök az aláírás után ismertette a sajtóval pénteken.
Megszüntették a több tízezer tagot számláló közösségimédia-csoportot, ahol merénylettel fenyegetőzők szervezkedtek.
Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.
Hétvégén Rómában súlyos összecsapásokba torkollott az oltásellenes tüntetés. Az olasz kormányon egyre nő a nyomás, hogy oszlassa fel a rendbontásokért felelős újfasiszta szervezetet.
Az Európai Unió küszöbönálló kihívásairól, a migrációról, az energiaárak emelkedésének hatásáról, Afganisztánról és a klímaváltozásról egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnök és Angela Merkel távozó német kancellár találkozójukon, amelyről személyesen számoltak be a római kormánypalotában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
A Sars-Cov-2 koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni védőoltás kötelezővé tételéről beszélt Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki az országba érkező migránsok vakcinázását is szorgalmazta az olasz sajtó pénteki jelentése szerint. Az újságok szerint Mario Draghi igent mondott a kötelező oltásra.
Olaszország továbbra is reméli, hogy a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) csúcstalálkozót tart Afganisztán ügyében, mindazonáltal egyetlen ország sem dolgozott ki stratégiát arra vonatkozóan, hogy miként viszonyuljanak a tálibokhoz - mondta csütörtökön Mario Draghi olasz miniszterelnök.
Újabb érdekes fordulatot produkált az olasz politikai élet. Immár az Olaszország Fivérei nevet viselő jobboldali populista párt az ország legnépszerűbb pártja. A párt előretörése már hónapok óta tart, ugyanis ők képviselik az egyetlen ellenzéki erőt az Olaszországot jelenleg vezető egységkormánnyal szemben. Ebből adódóan képesek voltak jelentős mennyiségű szavazót elszívni jobboldali társaiktól, akik részt vesznek a kormány munkájában. Sokan viszont aggódnak a trendeket látva, ugyanis az Olaszország Fivéreinek múltjában megfigyelhetők szélsőjobboldali és neofasiszta elemek. Az olasz politikában azonban forgandó a szerencse, a jelenlegi kormány pedig akár 2023-ig hivatalban maradhat, így kérdéses, hogy a párt mikor lesz képes jelenlegi támogatottságát választási győzelemre átfordítani.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Más fenyegetés is felbukkant.
Nemcsak azon a pénzen nyerünk, amit mi kapunk.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
